A terápia célja
Sokan nem mernek terápiára jönni. Miért? Mert úgy gondolják, hogy ott majd szenvedni fognak; esetleg csak a gyermekkorukról fogunk beszélgetni, azt analizálni. Félnek a fájdalomtól és ezért nem akarnak belevágni. De nem éri meg a befektetett energiát a felszabadultabb élet?
A terápia valóban nem egyszerű…
Az is igaz, hogy nem a terapeutáé a főszerep, a munka nagy részét a kliens végzi. A pszichológus szerepe ebben a folyamatban az, hogy olyan biztonságos, ítéletmentes környezetet teremtsen, ahol beszélgetőpartnere meg tud nyílni és őszintén beszélhet gondolatairól, problémáiról. Sok esetben olyan dolgokról is, amikről még sosem beszélt előtte, talán még önmagának is új, hogy meg tudja fogalmazni ezeket. Kimondásukkal viszont a megoldás(ok) lehetősége is megjelenik.
A terapeuta ezután ezekhez a megoldásokhoz nyújt különböző technikákat. A terápia célja és mikéntje mindig egyedi, többek között a klienstől, élethelyzetétől, személyiségétől, problémáitól, céljaitól függ.
Általánosságban elmondható tehát, hogy ha szeretnénk jobban élni, azért nekünk kell dolgozni, a terapeuta nem tudja helyettünk elvégezni a belső munkát, de ehhez segítséget, iránymutatást tud adni.
A terápia „jutalma”
A feladatok javarésze tehát a kliensre hárul, viszont a munka jutalma is az övé: felszabadultabb élet, amiben magabiztosan tud dönteni és így maximálisan kihasználni a lehetőségeit.
Ezen kívül a terápia az élet minden területére hatással van: a család, párkapcsolat, munka világa. Az önértékelés területén is pozitív változásokat hozhat az, ha úgy dönt, a kezébe veszi az irányítást és megkeresi elakadásait.
Hogyan kellene a terápiára gondolnia?
Valahogy így: „Azért akarok terápiára, pszichológushoz jönni, hogy dolgozzak. Hogy aztán többet tudjak nevetni, jobban tudjak örülni, jobban tudjak adni és kapni, jobban tudjak szeretni, jobban megbecsüljem magam és másokat, harmonikusabb kapcsolatom legyen, jobban válasszak, tisztábban lássam a lehetőségeimet és ki is tudjam ezeket aknázni, tudjak ezekkel élni.”